Az oldal a cookies-t (sütieket) használ. A weboldal böngészésével hozzájárulsz a böngésző aktuális beállításával a cookies használátához. 

Demodex atka

Demodex atka

A demodex atka okozta fejbőrproblémákat gyakran félrekezelik. Sokan rengeteg pénzt költenek hajproblémáik megoldására, közben azt hiszik, hogy a fejbőrön tenyésző élősködők a baktériumok, vagy gombák okozzák a gyulladt fejbőrt, és a hajhullást, pedig sok esetben egy egyszerű mikroszkóppal kimutatható az a 0,1-0,4 mm nagyságú (szabad szemmel nem látható) élőlény, amely felelős ezen tünetek kialakulásáért.   Tovább >>

A hajhullást okozó szőrtüsző atka

A demodex atka okozta fejbőrproblémákat gyakran félrekezelik. Sokan rengeteg pénzt költenek hajproblémáik megoldására, közben azt hiszik, hogy a fejbőrön tenyésző élősködők a baktériumok, vagy gombák okozzák a gyulladt fejbőrt, és a hajhullást,  pedig egy egyszerű mikroszkóppal kimutatható az 0,1-0,4 mm nagyságú (szabad szemmel nem látható) élőlény, amely felelős ezen tünetek kialakulásáért.

Gyakori fejbőrviszketés
A demodex atkák éjjelenként a fejbőrön párkereső útra kelnek, és intenzív mozgásukkal irritálják az idegvégződéseket, ami a fejbőrön viszkető érzést okoz.

Pattanásos, érzékeny, gyulladt fejbőr
Ráadásul a lábukon baktériumokat, vírusokat hordozhatnak, amelyek további fertőzést váltanak ki. A demodex-ből származó váladék és az elhalt sejtek bőrérzékenységet okozhatnak.

Korpásodást is okozhat
Továbbá a demodex lábai irritálhatják a hámsejteket, ami azok túlburjánzásához vezethet, ez pedig bőrhámlást és korpásodást eredményez.

Közös fésű is terjesztheti
A demodex érintkezéssel terjed az egyik gazdaszervezetről a másikra. Lassan mozog, így ember és ember közötti közvetlen érintkezéssel ritkán szokott célba érni. Azonban az alvás időszakában - ha esetleg a párnánkat más is használja– van ideje átvándorolni.

Tipp: Ragaszkodjunk a saját párnánkhoz, cseréljünk gyakran párnahuzatot és lehetőleg kerüljük a közös fésű használatát!

 

Demodex atka

Demodex: hajhullást okozó szőrtüsző atkaA demodex egy apró, nyolclábú atka, amely szabad szemmel nem is látható, mindössze 0,1-0,4 milliméter hosszú. A demodex fajok közül csak kettő élősködik az embereken: a Demodex folliculorum és a Demodex brevis. A demodex atka teljes életciklusát a fejbőrön élősködve tölti. Napközben a hajtüszőkbe, faggyúmirigyekbe beépülve elszívja a táplálékot, fehérjéket, fontos tápanyagokat. A tápanyaghiánynak köszönhetően a hajszálak először elvékonyodnak, majd kihullanak.

A Demodex folliculorum beépül a hajtüszőkbe és elszívja a táplálékot, ezzel a haj szerkezetének károsodását okozza; ritkuló, egészségtelen hajat, hajvesztést és gyulladást okoz a környező szövetekben. A Tulane Egyetem kutatóintézetének eredményei szerint a hajritkulás esetén az esetek 88%-ában a demodex nevű szőrtüsző atka is megtalálható. Ez a felfedezés azért jelentős, mert ezzel ellentétben, a normális hajsűrűséggel rendelkező emberek 91%-ának nincs ilyen élősködő-tenyészet a fején.

A Demodex brevis arcunk felszínén, a faggyúmirigyekben él, különösen az orr, és a szemhéj környékén, és a faggyúmirigyekben található fehérjékkel és zsírral táplálkozik. Emiatt a mirigyek elfertőződnek, begyulladnak, továbbá gyulladt pattanások és kiütések jelennek meg a bőrön.

Mindkét demodex faj jelenléte különösen erős károsodást okoz. A demodex teljes életciklusát a gazdaszervezeten élősködve tölti. Igen gyorsan szaporodik: egy alkalommal 12-14 petét rak le a hajtüszőkben, és a faggyúmirigyekben. Az atkák növekedése következtében a pórusok eltömődnek, és fertőzés alakul ki a környékükön. Teljesen kifejlődve az atkák elhagyják fészküket, párosodnak, és új tüszőben rakják le a petéiket, mely ciklus 14-28 nap között zajlik le. Napközben az atkák a tüszőkben maradva annak fehérjéit, táplálékait eszik, éjjelenként a fejbőrön párkereső útra kelnek, és intenzív mozgásukkal irritálják az idegvégződéseket, ami a fejbőrön viszkető érzést okoz.

Ráadásul a lábukon baktériumokat, vírusokat és rickettsiát hordozhatnak, amelyek további fertőzést váltanak ki. A demodextől származó váladék és elhalt sejtek bőrérzékenységet okozhatnak.

Továbbá a demodex lábai irritálhatják a hámsejteket, ami azok túlburjánzásához vezethet, ez pedig bőrhámlást és korpásodást eredményez.

A demodex érintkezéssel terjed az egyik gazdaszervezetről a másikra. (Nem kell megijedni, mert nagyon lassan mozog, így ember és ember közötti közvetlen érintkezéssel ritkán szokott célba érni. Annál veszélyesebb az alvás időszaka, mert a párnánkra kerülve, − ha esetleg más is használja – van ideje vándorolni. Sűrűn cseréljünk párnahuzatot, a kezelések idején minden nap!) A demodex resistens a kémiai szerekre.

 

 

Szőrtüszőatkák.
Idézet a Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A szőrtüszőatkák (Demodicidae) emlősök (rovarevők, denevérek, főemlősök, rágcsálók, páratlanujjú patások és párosujjú patások) szőrtüszőiben élő, kicsiny, szabad szemmel nem látható, csökevényes lábú, szemek és légzőnyílások nélküli atkák. Rendszerint testi érintkezéssel terjednek.

Emberben élősködő fajaik:
Az emberen két faj terjedt el, a Demodex folliculorum és a Demodex brevis. Testhosszuk mintegy 0,3-0,4 mm, leginkább az arcbőrben, és főként a szempillák és a szemöldök szőrtüszőiben élnek.

Fejlődési alakok:

Patogenitás

Vadon élő állatokban és külterjesen tartott háziállatokban előfordulásuk többnyire tünetmentes. Az intenzíven tenyésztett háziállatokban és az emberben a szintén jellemző tünetmentes előfordulás mellett olykor orvosilag is értékelhető tüneteket, betegséget okozhatnak.

Emberben a fiatal korcsoportoknak csak kis hányada fertőzött, de az idősek körében - magyarországi tapasztalt - a fertőzöttek aránya meghaladja a 40%-ot. A szőrtüszőatkák testében él a Bacillus oleronius nevű baktérium, egyes vélemények szerint e baktérium jelentős szerepet játszik az arcbőr rosacea néven ismert elváltozásának kialakulásában.

Egyes török és kínai vizsgálatok kapcsolatot mutatnak a Demodex-fertőzés és a basalsejtes rák (basal cell carcinoma) előfordulása között. Nem világos, hogy ez vajon ok-okozati összefüggésre utal-e. Elképzelhető, hogy a legyengült immunrendszerű emberekben mindkettő nagyobb eséllyel fordul elő, és ezért gyakoribb az együttes előfordulásuk, mint az véletlen alapon várható volna.

Tartalomhoz tartozó címkék: blog demodex
Az oldal tetejére